A Méray története tulajdonképpen két fivér: Méray-Horváth Lóránd és Endre története. Az elsô világháború után ôk voltak az elsôk Magyarországon, akik, igaz némi segédlettel, nagyobb szériában motorkerékpárokat gyártottak. Vállalkozásuk közel 25 éven keresztül, 1923-1948 között müködött.

Méray-Horváth Lóránd egy, a '30-as évek közepén készült fotón.
Méray-Horváth Lóránd 1892 február 9-én született Aradon. A kettôs Méray-Horváth családnév a családi legenda szerint a XVI. században alakult ki, amikor a Horváthországból származó Horváth család egyik férfitagja a kassai Méray familiából választott magának feleséget. A politikai széljárástól függôen hol mindkét nevet, hol csak egyiket használták a leszármazottak.
Méray-Horváth Károly, Lóránd és Endre apja, neves hírlapíró ismét a kettôs nevet használta.
Lóránd, aki nevét sok korabeli tudósításban megjelentekkel ellentétben d-vel írta, soha nem végzett egyetemet, mert az elsô világháború közbeszólt.
Már kora ifjúságában megfertôzte a motorkerékpár. Vakációit sokszor egy Graz közelében fekvô kis falucskában töltötte. Ott sok motorkerékpárt látott, édesapja pedig 1912-ben vásárolt neki egy Douglast. Hamarosan azonban figyelmeztette, hogy vegye komolyabban az életet: így lett Lóránd tanonc a Shell-nél, amikor kitört a világháború.
Két évet töltött a Shell-lel Galíciában, majd besorozták és a mûszaki alakulatokhoz került.
A háború után egyetemre szeretett volna menni, de apja minden pénzét békekölcsönbe fektette. Beköszöntött a nyomorúság idôszaka, így az egyetem szóba se kerülhetett.
Lóránd dolgozott, hogy eltarthassa családját. Emellett talált idôt fôiskolai tanulmányokra is és végül bejutott az egyetemre.
Ekkor ismét közbeszólt az élet: megszületett a fia, az ifjabbik Lóránd, aki jelenleg az Egyesült Államokban él és nagy segítségemre volt ennek a sztorinak az összeállításában.
1918-ban Endre és Lóránd Paraffins néven kis vegyiüzemet nyitottak Újpesten (akkoriban külön falu volt). De a szappan- és gyertyaöntésbôl nem lehetett megélni. Lóránd folyton motorokról álmodozott. Kisebb versenyeken el is indult saját kezûleg megbütykölt motorokkal. Hamarosan az általa konstruált háromszögvázba helyezett francia és angol motorokat.
Az elsô Méray motor megszületésének dátuma ismeretlen, valamikor 1919 és 1921 között lehetett.
A Közlekedési Múzeum egyik kutatója megesküszik, hogy egy helyi lapban látott egy hirdetést, amiben Mérayék a Paraffins címével kínáltak motorokat. Egyenlôre nem sikerült nyomára bukkannom ennek a hirdetésnek.
1929-ben a Motorosban Lóránd úgy nyilatkozott, hogy 1921-ben egy francia Moto-Réve beültetés volt az elsô. A No. 001 váz a debreceni Nagy Sándor tulajdonában van, aki korai Mérayk gyûjtôje.
A Méray Motorkerékpárgyár Rt. 1923 május 8-án alakult meg a Paraffins üzletben, a Batthyány u 46 szám alatt. A Fôvárosi Levéltár iratanyagából kiderül, hogy kerestek új, önálló üzlethelyiséget Újpesten, és miután nem találtak; a motorkerékpárok átköltöztek a Városmajor utcába, a 10-es szám alatti ház pincéjébe.
Néhány Méray motorkerékpár a Városmajor utca 10 elôtt valamikor 1923-ban.
A kezdeti részvényesek listája: a Méray családból: Lóránd és felesége, Endre és felesége, Károly, az öccsük. Ezen kívül Kôváry Gyula és Dankó Béla (tud valaki valamit róluk?). A Pollner családból: Viktor, Dezsô és felesége, Izidor.
Pollner Viktor Mérayék akkori barátai voltak. Viktor 1926-os haláláig kezelte a Méray Motorkerékpárgyár adminisztrációs ügyeit.
A társaság célja: "Motorkerékpárok és azok alkatrészeinek javítása, módosítása és összeépítése". Szóval sok ellentétes állítással szemben igenis már ekkor volt gyártásra engedélyük.
A részvényesek mellett érdekes lenne megtudni ki dolgozott e korai idôkben a kis mûhelyben. Már 1925-ben többen versenyeztek Mérayval, lehet, hogy ezek között volt olyan, aki ott is dolgozott.
Szintén 1925-ben új, Méray-szerû motorkerékpár debütált a magyar piacon. Készítôjérôl, Kleinsteuber Adalbertrôl (nem Jozsef) azt állították korabeli lapok, hogy mérnök vagy rajzoló volt a Mérayéknál a Danuvia ipari konszern védôszárnyai alatt, annak automobil javító mûhelyében Samum néven a Mérayhoz hasonlító motorkerékpár készítésébe kezdett 1925-ben. Kleinsteuber sorsa ismeretlen.
Az ifjabb Lóránd szerint az elsô szériában gyártott Méray motorokat angol Villiers hajtotta és 1924-ben készültek.
A versenyeken aratott sikerek toborozták a vevôket. A korai gyôzelmek közül érdemes kiemelni az 1920-as Svábhegyit, amit Lóránd egy módosított Zedellel aratott, az 1924-es Budapest-Hatvan versenyt, az ultralightweight kategóriagyôzelmet az 1925-ös Magyar TT-n , az 1925-ös Osztrák TT harmadik helyet, és még mindig 1925: 4 kategóriagyôzelem és 4 második hely a Jánoshegyi hegyiversenyen.
Valamikor 1924-ben lépett be a Wein család a képbe. Wein Dezsô udvari fogorvos volt. Grófok, bárók tartoztak klientúrájához. Fia, Levente érdeklôdött a motorkerékpárok iránt és így került kapcsolatba a Méray céggel. 1927-es bukásáig, amiután már nem térhetett vissza a versenypályákra ô volt legismertebb gyári versenyzôjük Pálinkás Gyôzô, Erdélyi Ferenc és mások mellett. Wein Levente Salzburgban halt meg a '60-as vagy '70-es években, mint taxisofôr. Lánya az Amerikai Egyesült &AAcute;llamokban él.
Az 1925 május 13-i részvényesek közgyûlésének jegyzôkönyve az elsô hivatalos nyom: itt szerepelt a korábban említett Méray családtagokon, Pollner Viktoron és Köváry Gyulán kívül három új név: Páriss Róbert, Wein Dezsô és Levente.
Wein Levente, Endre és Lóránd az 1925-ös TT közben.
Páriss Róbert lehetett a Magyar Általános Hitelbank embere. Ôk rengeteg pénzt kölcsönöztek Mérayéknak.
Még egy probléma jelentkezett: a családnév a cégnévben. A cégbíróság nem volt hajlandó bejegyezni ôket, mondván a Méray név teljesen ismeretlen, semmi értelme, hogy benne legyen a cégnévben. Végül a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara levele segített a dolgon: "A Méray név egy speciális konstrukciót takar az autószakmában". 1925 október 30-án jegyezték be Mérayékat.
1925 november 29-én ismét összeültek a részvényesek. Kôváry Gyulát és Pollner Viktort ifj. Wein Dezsô és Dr. Kozma Emil (ki ô??) váltotta fel.
De az üzlet nem ment annyira jól, hogy eltartsa ôket. A gazdaság küszködött.
Így legfôbb hitelezôjük, a Magyar Általános Hitelbank 1926-1928 között valamikor átpasszolta ôket a Magyar Acélárugyár kezeibe. Az új rendszeren belül a két fivér megmaradt igazgatónak.
Ettôl kezdve az Acélárugyár készítette a vázat, Mérayék hozták a motort, a váltót és az elektromos berendezéseket.
1926 és 1930 között többször változtattak székhelyet a jegyzôkönyvek szerint. 1926 és 1928 között a Dorottya utcában voltak, a városközpontban. Majd a Váczi utca 1 alatt, amely késôbb a MÁG autók (ekkor vették át a képviseletet) és a Méray motorok bemutatótermeként funkcionált.
A szalon 1930-ban

Ekkoriban pattant ki Lóránd agyából az elsô háromkerekû áruszállító ötlete.
1927-ben rendezték meg a 7. Nemzetközi Autókiállítást Budapesten. Mérayék JAP gyártmányú 350, 500 és 600 köbcentiméteres motorjaikat állították ki, amelyekt némileg módosított vázba szereltek. Ez volt a Méray fénykora.
A gyári menô a 175 köbcentiméteres kategóriában Erdélyi Ferenc volt, a 250-esben Wéber Oszkár. Utóbbi késôbb a Méray szerviz vezetôje lett.
Ekkoriban a Méray fivérek már nem motorokkal, hanem túrakocsikkal, fôleg MÁG Magomobillal versenyeztek.
A Méray motorok versenysikerei ennek ellenére még tartottak.
Több hivatal használt Méray motort: a Magyar Posta kb. 30-t tartott. Ôk 1925-ben vásárolták az elsô szállítmányt. Rajtuk kívül a Tûzoltóság és a Hadügyminisztérium is használt néhányat.
1930-ban a Méray "birodalmat" a Zápolya utca 15-17 alatt találjuk. Az épület néhány hete még romosan, de állt. Hamarosan eldózerolják és bank-székház lesz a helyén.
Néhány kép a Zápolya utcai épületrôl kívülrôl és belülrôl:

Az épületet 1929-ben nyitották meg. Korának egyik legmodernebb központja volt külön szervizzel és váróteremmel.
Külön szárnyban helyezték el az irodákat és Lórándnak tervezôszobákat stb.

Lóránd 1932-ben Zápolya utcai szobájában
1929-tôl az Acélárugyár termékeinek eladására öszpontosítottak, a MÁG vezérképviselete helyett csak kereskedôi lettek.
Néhány szó azért a motorokról is essék. 1928 végén 824 Méray motort regisztráltak (csak abban az évben 340 állt forgalomba). Az osztrák Puch mögött ôk voltak a legnépszerûbbek.
1929-ben a Wall Street-i válság sokkolta a világot és a magyar gazdaság is összeomlott. Az 1926-1929 közötti viszonylagos jólétnek vége szakadt.
1932-re a Méray régi fénye elhalványult. A motorbicikli rész küszködött, a bérfuvarozás szintén - mindennel probléma volt. Lóránd dühös volt az Acélárugyárra: "Amit ôk csinálnak az szétesik" - emlékszik vissza fia.
A Méray cég ebben az idôben már csak eladta és szervízelte a róla elnevezett motorkerékpárokat. A konstrukciós munka az Acélárugyár mérnöki részlegénél folyt.
1930-ban aratták az utolsó versenysikert, amikor Zsótér Bertalan lett az egyetlen magyar gyôztes a Magyar Motorkerékpár GP-n hároméves 250 köbcentis motorján.
A MÁG 1931-ben csôdbe ment, így a Váczi utcai szalonban csak a háromkerekû áruszállító, motorok és egy speciálisan átalakított Magosix álldogált.
1934-ben az Acélárugyár elhatározta, hogy az angol JAP motorokat lemásolja és ezeket építi be a Méray vázakba. Újabb, teljesen magyar konstrukció született. A Lép Károly szerkesztette motor gyengébbre sikerült eredetijénél, így hamarosan felhagytak a kísérlettel.
1935-ben Lóránd ötlete alapján Takátsy Tibor, az Acélárugyár egyik mérnöke a háromkerekeû áruszállítók leváltására egytonnás teherautót alkotott.
1936-tól a Méray képviselte Magyarországon a német Adler autógyárat.
A német Adler autógyárat a Tichy testvérek képviselték. Eredményeikkel azonban a németek nem voltak elégedettek, így uj partner után néztek. A választás Mérayékra esett.
Mérayék a személyautók mellett hazai karosszálású zárt kisteherautókkal is kereskedtek. Utóbbiakat, melynek kocsiszekrényét Uhry és Schillinger készített fôleg közületeknek, így a gázmûveknek adták el.
Egy csodálatos magyar karosszériás Adler Trumpf kétüléses túlélt mindent, ma egy magángyûjtemény becses darabja.
1937-ben még egyszer feltámadtak a Méray motorkerékpárok: az osztrák Puch 200-asokat kezdték licenc alapján gyártani. Ez tulajdonképpen nem gyártás, csupán összeszerelés volt. Szemtanuk szerint minden alkatrész megérkezett Ausztriából, Magyarországon csak összeszerelték és lefestették a motorokat. A második világháború során 350-esek is érkeztek honvédségi használatra.
A második világháború után úgy tûnt, minden folytatódhat. De a Kommunista Párt gyôzelme után internálták ôket. Az ifjabbik Endre és Lórán ekkor menekültek el. Az idôsb Lóránd édesanyjával és feleségével maradt. Az édesanya beleôrült az internálásba.
1956-ban szabadultak. Lóránd 1966 november 22-én halt meg.

Az elmúlt hetekben alapos kutatásba fogtam, hogy 1998-ra készen álljon a Méray kiadvány. Ezért ez az Internet dokumentum, úgy angolul, mint magyarul folyamatosan fog frissülni.

Források:
Különbözô korabeli lapok, úgymint: Nemzeti Sport, Autó, Motoros, Automobil- Motorsport (egyenlôre). Hamarosan az egész dokumentum tele lesz lábjegyzetekkel!
Muray Péter-Pál magyar motorkerékpárok mûszaki adattáblázatából, amit az Autó-Motor Veteránban publikált 1991 december és 1992 december között. Engedéllyel idézve.
Váradi Ferenc 1967-ben írt publikálatlan kéziratából, amit a Méray történetérôl írt.
Váradi Ferenc a második világháború után fogott bele a magyar gyártmányú motorkerékpárok adatainak összegereblyézésébe. Hatalmas gyûjteménye halála után szétszóródott. Tragédiája és az egész magyar mûvelôdéstörténet számára pótolhatatlan veszteség, hogy nem engedték publikálni mûveit. A Méray kézirat egy másolata Burányi Gyula Svédországban élô gyûjtô kezébe kerïlt, aki kölcsönadta reprodukálásra, illetve számítógépen tárolásra.

Copyright and Copy, 1995 & 1996: Négyesi Pál Budapest, Magyarország

Elsô verzió: 1995 december

E lap sem egészében sem részeiben nem reprodukálható. Le lehet tölteni a képet és a szöveget megnézni és elolvasni, megemlíthetô a létezése, de kéretik nem cikket írni belôle. Nem szép dolog mások többévi kutatómunkáját a sajátunknak feltöntetni. Kölön engedélyért forduljatok hozzám.

látogató 1996 október 14-e óta.